Kimaradt egy kis idő

 Nyáron a derekam-hátam-lábam miatt nem sok mindent csináltam, kedvem se volt. Örömet se nagyon találtam semmiben. Nem akartam a 48-dik álomfogót meghorgolni vagy a 403-dik fülbevalót elkészíteni. De a japán út kicsit helyrebillentett. Azóta újra van kedvem alkotni.


Már nagyon régóta szemeztem ilyen fülbevalókkal és a brick stitch technikával. És most végre elérkezett az idő. Azt hiszem, sok ilyen fülbevalóm lesz még.



A cicás medált pedig Japánban vettem. Ott is nagy divatja van a saját készítésű ékszereknek és rengeteg jó hozzávalót lehet kapni.

Ezt a felsőt még nyáron a lerokkanás előtt horgoltam. Sokat még nem tudtam viselni, majd jövő nyáron.


Ezt a képet a héten készítettem. Nővérem kérte, küldött hozzá egy mintaképet és egy fotót, amit Norvégiában lőtt. Nekem a vizes tükröződés annyira nem tetszik, de nővéremnek nagyon tetszik az egész kép, és ez a lényeg. Így is majdnem 5 órán át készítettem, mert hát elég sokat felejtettem, piszmogtam egy sort a PS-sel. Amúgy nagy, 70x100 cm a kép. Kíváncsi vagyok, milyen lesz kinyomtatva.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5000-es ajándék

Végre fotóztam

A nagy mű